Az ember életében vagy egy-két olyan ember, szereplő, akiket tud, hogy mindig ott lesznek vele, bármi történjék is, mindig számíthat rájuk, és nem történhet olyan dolog vagy esemény, probléma, ami megszakítaná a barátságukat. Egészen egyszerűen tudják, hogy még ha távolabb is néha egymástól, kevesebb találkozóval, egy-egy gyors üzenetváltással csupán, de meg nem szűnő szeretettel és törődéssel állnak mindig egymás mellett. Történhet bármi, ők mindig fogják egymás kezét. Nekem két ilyen barátnőm van, és így is azt érzem, hogy duplán szerencsés vagyok, mert azt gondolom, az ember már akkor is örülhet, hogy ha a családján kívül akár egy ilyen embert is talál.
Az egyikük most jutott el oda, hogy megvette a saját lakását, amit bár nem tudtam aktívan segíteni kiválasztani, de végig asszisztáltam kicsit távolabbról. Persze természetes, hogy nagyon szerettem volna neki valami olyan ajándékot bele, ami mindig emlékezteti ránk, a kapcsolatunkra és arra, hogy mennyire nagyon szeretem őt. A fényképeket nem szereti kitenni a falra, így arra az elhatározásra jutottam, hogy egy Balaton vászonkép lesz a tökéletes választás számára.
Azért Balaton, mert rengeteg időt töltöttünk már egész tini korunktól fogva együtt a Balaton partján. Ha csak lehetett nem volt olyan év, hogy legalább egyszer le ne látogattunk volna a kedvenc partszakaszunkra, a kedvenc kávézónkba, ami még a mai napig is áll, és a mai napig is szoktunk ott inni egy-egy kávét, kifejezetten szeles, vagy hideg időben is, mert hát akkor a leghangulatosabb. Már alig várom, hogy megkapja, kíváncsi vagyok nagyon hogy örülni fog-e neki. Biztosan könny szökik majd a szemébe, és biztosan az enyém sem marad majd szárazon.