Amit nem értünk az NKA-ban, de tudni szeretnénk róla / II. rész

A cikksorozatunk első részében igyekeztünk áttekintést adni az NKA miniszteri keretének létrejöttéről, fejlődéstörténetéről,  valamint a hozzá kapcsolódó (olykor személyes) miniszteri ambíciókról.

Azt az írást azzal zártuk, hogy közel 50 olyan pályázati nyertest mutattunk meg egy infografika segítségével, amely szereplők és “pályázataik” komoly kérdéseket vethetnek fel.

Ez alkalommal igyekszünk meghaladni a már szokásossá vált “jó szórakozást”, vagy éppen dühöngést a lista felett, és megpróbáltunk konkrét példákon keresztül kérdéseket feltenni a döntésekkel, illetve a kedvezményezettekkel kapcsolatban.

A végére kellene hagynunk, mert slusszpoénnak tökéletes, de ideírjuk: ha egyetlen mondatban össze lehetne foglalni, mi a gond a miniszteri kerettel, akkor elég volna a május 28-án nyilvánosságra hozott döntéseket megnézni. Van köztük egy igazi gyöngyszem:

33 millió forintot ad az EMMI-nek maga a miniszter az NKA miniszteri keretéből. Méghozzá (szó szerinti közlés) :

“AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE ÁLTAL 2014. ÉVBEN ADOMÁNYOZOTT KULTURÁLIS ÁGAZAT DÍJAIRA”

Itt akár abba is lehetne hagyni a cikket. De minthogy több korábbi döntést megvizsgáltunk, mégiscsak folytatnánk.

Hiszen itt olyan közpénzről van szó, amelyet kivontak a szakmai döntéshozatal alól,

de annak útját azért látni kellene, hogy az összegek honnan hová érkeznek. A mindenkori kedvezményezettek, pályázati nyertesek működési hátterüket pedig ne akarják elrejteni, mert a nyilvánosság még a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint is törvényi kötelezettségük. Magyarán derüljön ki egyértelműen, hogy van-e olyan pályázó, aki közvetlenül kapcsolható a mindenkori kormányzathoz, van-e pozícióból adódó összeférhetetlenség, vagy például nem “projekt cég” pályázik-e, amelynek egyébként semmilyen dokumentált tevékenysége sincs.

Persze a szerencsejáték adója – amely az NKA forrását is jelenti – közvetlenül átirányított pénz, de nem azt a több évtizedes gyakorlatot kellene követni, hogy ezek egy része tovább irányítva, legalábbis megkérdőjelezhető “kulturális projektekbe” folyjanak bele. Normalizált viszonyok között fontos lenne, hogy az elszámoltathatóság természetessé váljon és beépüljön úgy a köztudatba, mint az intézményi struktúrába. Így egy idő után talán a rosszul szervezett, monopolizált állami rendszeren is változtatni lehetne.

Miközben kultúrafinanszírozási koncepció, szakmailag alátámasztott prioritások nyomokban sincsenek a Miniszteri Keret pályázati keretösszegének szétosztásában, a személyes preferenciák, a miniszteri/államtitkári szívnek kedves pályázók köre elég jól körvonalazható.

fortepan_kadar_kepzomuveszet

Forrás: Fortepan

Azért, hogy jobban ráláthassunk erre a támogatotti körre

szúrópróbaszerűen választottunk ki projekteket az NKA miniszteri keretének tavalyi kedvezményezettei közül. Volt köztük hazai és határon túli is, volt hagyományos, patinás szervezet és szinte ismeretlen is. A projektek műfaja, jellege és volumene sokféle.

Jól látszik, hogy a szó hagyományos és közpolitikai értelmében a támogatotti körbe beleférnek még a kultúra szélsőséges szereplői is. Itt talán elég, ha a szélsőjobbos rendezvények gyakori vendégét, a Kaposi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesületet említjük – 1 millió forint állami támogatást kaptak kulturális programok megvalósítására -, amelynek vezetőjéről többek között ezt lehet tudni:

“Dr. Kovách Antal (Karos) orvos

Lovagias tettek: A X. század történéseinek és kultúrájának megismertetője, és népszerűsítője. Anyai kötődése hozta a Bodrogközbe. 2002-től előadássorozat szervezése a honfoglalás koráról. Részvétel a Karosi Honfoglalás Sírkert Nemzeti Sírkertté avatásában. A Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület alapító-elnöke. Vezetésével egy közösség küldetésként végzi a honfoglalás és kora kultúrájának népszerűsítését, hagyományainak ápolását és a Révész László által 1986-ban feltárt Nemzeti Sírkert ápolását és karbantartását. Szervezésében – megjelenésben, szellemiségben és a gasztronómiában is – elviszik az ország távoli pontjaira is a IX. és a X. század üzenetét. Ezzel a magyar identitás, nyelv és kultúra megőrzését az anyaországban és a határon túlra egyaránt. Önzetlenségének egyik példája, hogy a Karosi Nemzeti Sírkertet saját forrásaiból – ahogy mondja „a Teremtő dicsőségéért, az ősök tiszteletéért” végzi. Dobó István dobóruszkai újratemetésének és ehhez kapcsolódó tanulmányi versenyek szervezője. Rendhagyó tanítási napok szervezője, és aktív résztvevője. A „nemzeti vágtákon” való rendszeres megjelenés. Határon túli civilszervezetek és programok létrehozásának kezdeményezője.”  (Forrás: Falvak Kultúrájáért Alapítvány)

 

Kovach_Antal_dunatv_forras_nava

Forrás: Nemzeti Audiovizuális Archívum


A projekteknek e tárgyban tettünk fel kérdéseket:

      – Miért az NKA miniszteri keretét tartották legalkalmasabbnak a projekt támogatására?

      – Fordultak-e a projekt műfaját, jellegét tekintve illetékes szakmai kollégiumokhoz is?

      – Miként áll össze a költségvetés?

      – Vannak-e egyéb forrásaik is (más alapítványok, önerő, bevétel)?

      – Mire fordították a pénzt?

Megkerestük például a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSz) is, de választ ismételt megkeresés után sem kaptunk. A (DOSz) mint szervezet hárommillió forint állami támogatást kapott a “Tavaszi Szél konferencia tanulmánykötetének megjelentetésére”. A konferenciára való jelentkezés egyik feltétele a regisztrációs díj – 5, 10, 15 ezer forint – befizetése volt, amely magában foglalta a publikálás lehetőségének költségeit is, ezért szerettük volna megtudni, hogy ezeket a publikációkat tartalmazza-e a tanulmánykötet, amelyre a hárommilliót kapták. Választ nem kaptunk a kérdéseinkre, azonban a konferenciáról megtalálható egy beszámoló, amely mindennek mondható, csak tudományos igényességű rezümének nem.

A DOSz története és a működésében bekövetkezett változások nagyban emlékeztetnek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) “fejlődéstörténetére”. A DOSz 1994-ben alakult meg egyesületként, majd a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 63. §-a közestületi státuszba emelte éppen úgy, ahogyan az alaptörvény és a 2011. évi CIX, törvény tette ezt az MMA-val.

“A Szövetség, a teljesség igénye nélkül részt vesz a Felsőoktatási Kerekasztal, az MRK, a MAB és az ODT munkájában. Aktív kapcsolatot ápol az MTA-val, a felsőoktatási szakszervezetekkel, a HÖOK-kal, a Magyar Doktori Közösség tagjaival és a hazai és határon túli felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel és további szervezetekkel.”

Jól látható, hogy több korábbi HÖOK vezető landolt ebben a köztestületben, az elnökség jónéhány tagja a közelmúltban hallgatói önkormányzati elnök volt, mint ahogy a felügyelőbizottság egyik tagja Nagy Dávid éveken át volt a HÖOK elnöke. Ez önmagában nem jelent semmit, de elég érdekes tendenciát mutat, ahogy az állami testületekké alakított civil egyesületek felszívták az évek során ezeket a szereplőket. (Ez volt a gyakorlat már 1998-2002 között az első Orbán kormány idején is.)

A Szövetség alapító tiszteletbeli elnöke Dr. Gál András Levente, aki volt már miniszteri biztos az Oktatási Minisztériumban ‘99 és 2000 között, illetve közigazgatási államtitkár 2000-2002 között, majd 2010-2011 között a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztériumban. Ezután a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke lett, ebből a tisztségéből 2013-ban egy botrányoktól sem mentes tisztújító közgyűlésen leváltották.

A Szlovákiában működő Sine Metu Polgári Társulás a saját „Gombaszögi Nyári Táborához” kapott 5 millió forintnyi közpénzt. Két ízben is megkerestük a szervezet vezetőjét, Orosz Örsöt, de kérdéseinkre nem válaszolt. A hagyománnyá vált és helyi szinten fontos kulturális-közösségi eseményről Magyarországon is lehet tudni. A 2015-ös program egy része már fent van a honlapjukon, így nem értjük, miért nem közlik, mire is fordítják a támogatást.

gombaszog_forras_facebook

Forrás: Facebook

Egy másik érdekes kedvezményezett – a 4N-Team Számviteli, Ügyviteli, Számítástechnikai és Szolgáltató Kft., amely 2,5 milliót kapott a „Külföldi kulturális intézetek története a rendszerváltás után” című kötet megírására. Nem világos, hogy a nálunk működő külföldi intézetek, vagy a külföldön működő magyar intézetek történetéről van-e szó, és annak sem találtuk nyomát, hogy ez a kisvállalkozás korábban foglalkozott-e a kulturális intézményrendszer történetével, illetve kritikájával. Vajon ekkora összegből ki és milyen kutatást végez majd, illetve annak eredményeképpen milyen publikációt fog megjelentetni? Ha pedig nem jön létre egyik sem, akkor ki az, akin számon lehet majd kérni ennek a hiányát? Egy olyan cégről beszélünk, amelyiknek nincsen látható tevékenysége, bevétele, vagy adózás utáni eredménye. A cég vezetője Nagy Zoltán Antalné, róla csak annyit lehet tudni, hogy adószámos magánszemély, ami a jelenlegi jogszabályok szerint kizárja, hogy rendszeres gazdasági tevékenységet folytasson. A cégért és a projektért felelős személy megtalálása sem egyszerű, a kérdéseinket e pillanatban még nincs kinek címezni.

Örültünk volna annak is, ha választ kaptunk volna a Finnugor Népek Világkongresszusa, Magyar Nemzeti Szervezetének elnökétől – Rubovszky Évától -, hogy miféle program a szervezetük által megrendezésre kerülő Finnugor Írókongresszus és miért az NKA Miniszteri Keretéhez “pályáztak” ennek az előkészítésére. Az külön figyelmet érdemel, hogy amellett a két millió forint mellett, amit a Miniszteri Keretből megítéltek nekik, a kormány 2014.XII.23-i rendeletében az államháztartás – állami költségvetés – vis maior keretének terhére ugyanennek a programnak 3,1 millió forintot biztosított még.

A Finnugor Népek Világkongresszusa tevékenységéről, illetve a működéséről sem sokat lehet tudni, a Magyar Nemzeti Szervezetről pedig még annál is kevesebbet. Nincs weboldaluk és nem lelhetőek fel aktuális adatok sem velük kapcsolatban. Maga a Finnugor Népek Világkongresszusa társadalmi szervezetként 1992-ben alakult meg, az alapító okiratot három finnugor állam – Észtország, Finnország és Magyarország – államfői (magyar részről Göncz Árpád köztársasági elnök), illetve orosz részről Borisz Jelcin elnök írták alá, de a Magyar kormányfő, Antall József aláírása is szerepel a dokumentumon. A szervezet saját megfogalmazása szerint „kormányoktól és politikai pártoktól független képviseleti fórum” kíván lenni. A Finnugor Népek Kongresszusának vannak „nemzeti szervezetei”, a Magyar Nemzeti Szervezet elnöke Rubovszky Éva, vele együtt egy hét fős testület alkotja az elnökséget.

A Finnugor Világkongresszus 2012-ben, Siófokon. Elöl: Rubovszky Éva. Forrás: kutasi.blogspot.com

A Finnugor Világkongresszus 2012-ben, Siófokon. Elöl: Rubovszky Éva. Forrás: kutasi.blogspot.com

Arról, hogy a nemzeti szervezet pontosan milyen munkát végez, hogyan és mivel képviseli az országot a világszervezetben, illetve hogyan választja a tisztségviselőit nincsenek fellelhető adatok. A Világkongresszus minden alkalommal záróhatározatot hoz, amely sok általánosság mellett egy-egy konkrét vállalást is tartalmazni szokott. 1996-ban azt tűzték ki célul, hogy létrehoznak egy a finnugor népeket bemutató, ezeknek a népeknek a jobb megismerését segítő adatbázist. Ez az adatbázis azonban azóta sem jött létre. 2000-ben elindult egy weboldal, amely a finnugor népeket hivatott bemutatni, de sohasem készült el teljesen, a feltöltött tartalmak hiányosak.  Az oldal üzemeltetői semmilyen támogatást nem kaptak sem a magyar, sem a világszervezettől.

Reagált megkeresésünkre a Szőcs Géza vezette Magyar PEN Club, amely a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj – melynek teljes összege 50.000.- euró – fedezetére kapott 8 millió forintot.

Ezzel a pályázattal kapcsolatban más kérdés is felmerül. Nem összeférhetetlen-e az, hogy korábban az NKA felügyeletével is megbízott kulturális államtitkár, aki jelenleg miniszteri biztos, egy civil szervezet elnökeként közpénzből díjat alapítson?  Vajon Szőcs Géza elnök miért érezte fontosnak, hogy válaszoljon az egyértelműen feltett kérdésekre, ha azokra nem válaszolt?

 

Tisztelt Szerkesztő Úr!
Köszönettel vettem megkeresését és érdeklődését a Magyar P.E.N. Club iránt.

Tájékoztatom Önt, hogy egyesületünk május 31.-ig fogja az éves mérlegét elfogadni és ezután azt a megfelelő helyeken közzé is teszi.

Mindaddig, amíg a közgyűlés nem fogatta el a költségvetést, addig nem áll módomban Önnek erről tájékoztatást adni, de azt követően az addigra elkészülő honlapunkon, vagy akár a nyilvános közgyűlésünkön is megismerheti azt.

Tisztelettel

Szőcs Géza, elnök
Magyar PEN Club

 

A szóban forgó díjat már két díjazott is visszautasította. Legutóbb Hannu Launonen finn író, irodalmár, műfordító. Szőcs Géza erre reagálva sértődött nyilatkozatot adott ki, amelyben féligazságokat csúsztat össze valótlanságokkal. Alátámasztható érvek nincsenek, érthetetlenek a motivációk is; hivatalos nyilatkozatként nem állja meg a helyét, magánemberként pedig nem nyilatkozhat(na) az üggyel kapcsolatban, mert a díjat közpénz finanszírozza.

Egyetlen szervezet volt, amely érdemben válaszolt a feltett kérdésekre.

Ez a Magyarországi Evangelikus Egyház Luther Kiadója volt, amely 24 milliót kapott a miniszteri keretből egy 2013-17 között Luther Márton életéről szóló animációs filmsorozat elkészítésére. Ezt a filmet a reformáció 500 éves jubileumára szánják. Kendeh K. Péter kiadóvezető részletesen tájékoztatta a 0m2-t a finanszírozásról és a megvalósításról. Ebből idézünk:

– Miért az NKA miniszteri keretéhez fordultak támogatásért?

A pilotfilm megvalósítását az NKA Mozgókép Szakmai Kollégiuma és a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatta még 2012-2013-ban. Sajnos az NKA-nál a továbbiakban filmek megvalósítására nem lehetett pályázni. Ezért fordultunk az emberi erőforrások miniszteréhez. Kérésünkre  a filmsorozat megvalósításhoz a miniszteri keretből  24 millió forintot ítéltek meg. A miniszteri keret kezelője, lebonyolítója az NKA.

Mint megtudtuk, a sorozat 12 részes (13 perc/rész), az összes költség megközelíti a 300 millió forintot. Kendeh további támogatókat is felsorolt, köztük a Magyarországi Evangélikus Egyházat, illetve a genfi székhelyű Lutheránus Világszövetséget is, valamint külföldi tagegyházakat is. Pályáztak az MTVA-hoz is, május végéig ebben még nem született döntés. Kendeh közölte, hogy elkészült két epizód a sorozatból, további kettő gyártás alatt, másik négy pedig előkészítés alatt áll.

Az eddig felsorolt példák között

jónéhány olyat láthatunk, amelyek azt mutatják, hogy olyan pályázati célokat is támogat a Miniszteri Keret, amelyek legalábbis nehezen megfoghatók, átláthatók, vagy számon kérhetők.

Ez éppenséggel felvethetné a politikai és jogi értelemben vett személyi felelősség kérdését is. Ám látható módon ez most nem merül fel, mert a terelés módszerével megy az elfedés. Egyszerre terelik el az adóforintokat és a figyelmet is.

You may also like...