“Ki hozhatna fel valamit az irigység védelmére?”

2014. június 30., hétfő 17:28

A Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának közleménye

Budapest, 2014. június 30., hétfő (OS) – Felhívás a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagságára való jelentkezésre

A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésének kezdeményezésére a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény 2014. március 1-jével módosult; a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagi személyi köre a nem akadémikus köztestületi tagság megjelenésével – jogi értelemben – jelentősen kiszélesedett.

A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: Köztestület) nem akadémikus köztestületi tagságára jelentkezve felvételét kérheti, aki DLA fokozattal, a Köztestület Alapszabályának 2. számú mellékletében meghatározott művészeti-szakmai (a lista a www.mma.hu honlapon elérhető), vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkezik.

A Köztestület 2014. július 1. napjától biztosítja a nem akadémikus köztestületi tagságot lehetővé tevő felvételi kérelem benyújtását, a benyújtáshoz szükséges formanyomtatvány a köztestületi honlapról letölthető.

A jelentkezést – kizárólag postai úton, tértivevényes küldeményként – 2014. szeptember 1-jei beérkezési határidő mellett, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának címére (1368 Budapest, Pf. 242) kell beküldeni.

Kiadó: Magyar Művészeti Akadémia Titkársága

——————————————————————-

Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott  közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt

 

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
(Részlet. Fordította: Szőllősy Klára)

„A TÖMEGÍR úgy helyezkedett el a Gribojedovban, hogy annál jobbat, kedélyesebbet álmodni sem lehet. A belépő mindenekelőtt, akarva, nem akarva, megismerkedett a mindenféle fajta sportkörök kifüggesztett hirdetéseivel, valamint a TÖMEGÍR tagjainak csoportos meg egyéni fényképeivel; az emeletre vezető lépcső falai ugyanis ezekkel – mármint a fényképekkel – voltak telis-tele aggatva.

Az emeleti egyes számú szoba ajtaján nagybetűs tábla hirdette, hogy itt székel a “Horgász- és nyaralószakosztály”; a táblára azonkívül élethű kárászt festettek, amint éppen bekapja a horgot.

A kettes számú szoba ajtaján meglehetősen érthetetlen felirat volt látható: “Egynapos alkotószabadság ügyében tessék M. V. Podlozsnajához fordulni.”

A következő ajtó tömör, ámde teljességgel érthetetlen feliratot viselt: “Pereligino.” Attól fogva a Gribojedovba becsöppent látogató csak úgy kapkodhatta a fejét a nagynéni tölgyfa ajtóin tarkálló feliratoktól: “Feliratkozás papírkiutalásra Pokljovkina elvtársnőnél”, “Pénztár”, “Szkeccsírók egyéni elszámolása”. És így tovább…

Ha az ember átvágott a leghosszabbik soron, amely már lenn, a portásfülkénél kezdődött, elolvashatta a feliratot azon az ajtón, melyen pillanatonként be akart nyitni valaki: “Lakásügyek”.

A lakásügyek után színpompás plakát következett. A következőket ábrázolta: sziklás hegy, melynek gerincén köpönyeges lovas halad, vállán puska. Lejjebb pálmák meg egy erkély, az erkélyen csinosan fésült fiatalember ül, aki ihletett tekintettel fel- és elnéz a messzeségbe, és töltőtollat fog a kezében. Alatta szöveg: “Beutalók alkotószabadságra, két héttől (novella, elbeszélés) egy évig (regény, trilógia) terjedő időtartamra. Jalta, Szuuk-Szu, Borovoje, Cihidziri, Mahindzsauri, Leningrád (Téli Palota).” Ez előtt az ajtó előtt is sor állt, de nem olyan mérhetetlenül hosszú, legföljebb másfél száz főnyi.

A továbbiakban, a Gribojedov-féle ház szeszélyes kanyarulatait, fel- meg levezető lépcsőit, zegzugait követve, még számos ajtó, felirat következett: “Igazgatóság”, “2., 3., 4. pénztár”, “Szerkesztőbizottság”, “Elnök”, “Biliárdszoba”, többrendbeli segédhivatal, végül az a bizonyos oszlopos terem, ahol a nagynéni élvezte lángeszű unokaöccse komédiáját.

A látogató – ha nem egészen gyengeelméjű – azonnal észrevette, milyen remek életük van a TÖMEGÍR szerencsés tagjainak, és lelkét azon nyomban sárga irigység kezdte marcangolni. Ezt követően pedig keserű szemrehányással illette a mennybélieket, amiért születésekor nem ajándékozták meg írói tehetséggel, hiszen enélkül álmodni sem lehetett arról, hogy birtokába jusson a TÖMEGÍR széles aranyszegéllyel ellátott, illatozó, drága bőrből készült, barna tagsági igazolványa, e Moszkva-szerte ismert és nagyra becsült okmány.

Ki hozhatna fel valamit az irigység védelmére? Kétségkívül az alantas indulatok kategóriájába sorolandó – mégis meg kell értenünk azt a látogatót. Hiszen amit az emeleten látott, az még nem minden. Gribojedova néni házának földszintjét teljes egészében az étterem foglalta el – és micsoda étterem! Moszkva legjobb éttermének hírében állt, és nem érdemtelenül. Nemcsak azért, mert két hatalmas, boltozatos teremben helyezkedett el, melynek falaira asszír sörényes lila lovak voltak festve; nemcsak azért, mert minden asztalkán színes keszkenővel letakart lámpa állt, s nem csupán azért, mert nem léphetett be akárki jöttment az utcáról, hanem főleg azért, mert fogásainak bő választékával verte Moszkva valamennyi éttermét, és e fogásokat rendkívül mérsékelt, elérhető áron juttatta ügyfeleinek.”

Fekete György és Balog Zoltán az Építészeti Szalon megnyitóján (Műcsarnok) Fotó: mma.hu

Fekete György MMA-elnök és Balog Zoltán EMMI-miniszter az Építészeti Szalon megnyitóján.
Fotó: mma.hu

You may also like...