Inside Job 1# – A DERKÓ

Ebben a sorozatban tényszerűen terveztem leírni különböző zsűrik és bizottságok titkos és láthatatlan munkamódszerét, ezzel csökkentve a körülöttük keringő pletykákat és fantáziákat, de már az első résznél elakadtam – újraolvastam a Derkós kuratóriumi szerződésemet.

4. Megbízott köteles a jelen szerződés tartalmát, továbbá valamennyi, a megbízás teljesítése során, illetőleg a megbízási jogviszonyával kapcsolatosan – akár szóban, akár írásban, vagy bármely egyéb módon – tudomására jutott, részére átadott, vagy a megbízás teljesítése során létrejött adatot, információt, tényt bizalmasan kezelni, azokat nyilvánosságra, illetve harmadik személy tudomására nem hozhatja, azt nem másolhatja, reprodukálhatja, kivéve, ha ehhez a Megbízó előzetesen írásban hozzájárul, vagy arra jogszabály kötelezi. A jelen pontban írt titoktartási kötelezettség teljes körű és időbeli korlátozás nélkül terheli a Megbízottat.

dsc1985

zsűrizés – forrás: http://derko.pecsi.2014blog.hu/

Ezért átnéztem az ösztöndíjról megjelent publikus anyagokat, hátha azokból össze lehet szedni valamit, ami már nem titok. Így találtam meg Király András 2003-ban, még Stúdió elnökként a kulturális miniszternek címzett levelét, amit az exindex is közölt. Idén olyan nem történt, hogy egy kuratóriumi tag gyereke is pályázott, de a levél sokat nem vesztett aktualitásából – el lehet képzelni, hogy hány portfóliót és munkatervet lehet átnézni egy 6-7 órás zsűrizés alatt.

Szóval marad, amit a kuratóriumi tagok tudnak, és az a 2-3 műtárgy, amit a pályázók beadtak. Tatai Erzsébet Tavaszi fáradtság? címmel írt kritikát az idei derkó.pécsi.2014 kiállításról, aminek a végén felteszi a kérdést, hogy

Csak épp furcsa, hogy harmincöt művész alkotási közt nincs egyetlen egy komoly kritikai mű (pláne több). Lehet, hogy az öncenzúra ilyen kádári magaslatokra hágott? Vagy a zsűri válogatása sikerült ilyen hervasztóan jól fésültre?

Király András tíz évvel ezelőtt párbeszédet kezdeményezett,

hogy hogyan lehetne a Derkovits-ösztöndíj pályázatának elbírálására olyan szakmai zsűrit összehívni, amely korszerű ismeretekre támaszkodva és nagyobb körültekintéssel hozná meg a döntést.

Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagok 2004-2014

Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagok 2004-2014
* az FKSE minden évben az aktuális vezetőségéből delegál kuratóriumi tagot 
** dr. Szepes Lászlóné 2013 előtt az ösztöndíj titkáraként szavazati joggal nem rendelkezett, de a zsűrizéseken részt vett

És ha a korszerű nem biztos, hogy a jó szó, a fenti táblázatból Tatai Erzsébet kérdésére kiderül egy válasz: sokkal gyakrabban kell cserélni a kuratóriumot. Így érhető el, hogy a zsűriben ne egy kialakult hierarchia és szokásrendszer domináljon, hanem a mindig frissülő szempontok egyenlően legyenek képviselve.

Idén egy beidegződés fellazult – korábbi ösztöndíjasok nem kapták meg automatikusan a folytatást –, de a legmegrázóbb ilyennek Szabó Ádám egy interjúban a totális ellenkezőjét állítja:

A zsűrinek.. hát ilyenkor minden zsűriben felmerül az a kérdés, hogy esetleg szakmánként, vagy szakáganként, vagy műfajonként legyen-e rangsorolva a történet? Hogy ennyi és ennyi festő, ennyi és ennyi szobrász, hogy ez így legyen eldöntve. Ez végül is viszonylag hamar mindig el is van vetve.

A zsűrizés napján az első mondat, amire a reggeli kávé után emlékszem, hogy az egyik kuratóriumi tag betegség miatt nem tud jelen lenni, de mindenképp képviseljük a képgrafika vonalat is. Különben a folyamat többkörös, egyszerű szavazás, a kézfeltételek előtt pedig mennek a vélemények, viták, védőbeszédek.

Hát ennyi. Arra a pletykára pedig, hogy a derkó.pécsi.2014 megnyitót azért csúsztatták, halasztották, és tették végül hétfő délután 2 órára, mert Halász János kultúráért felelős államtitkár csak abban az időpontban ért rá, titoktartási kötelezettségem miatt nem reagálhatok. De az nem titok, hogy végül nem jelent meg az eseményen.

Idopontvaltozas_Allami_osztondij_atadas

 

You may also like...